top of page

David Attenborough: Egy élet a bolygónkon



Háááát ez a film, vagy hát nem is film, vagyis hogy de, csak nem úgy….. Na, kezdjem elölről. :D


Szóval ez igazándiból egy életmű összegző és egy elég erőteljes figyelem felhívás, hogy nézzünk rá, mit tettünk az elmúlt 100 évben a Földdel.


De mielőtt előre rohannék, egy pár szót ejtsünk az idősödő ősz úriemberről a filmkockákon. Sir David Attenborough 1926-ban született. A világ egyik legismertebb és legnépszerűbb brit természetfilmese. Az élővilág lenyűgöző gazdagságát akarta megismerni és megmutatni, ám hosszú pályája során akaratlanul is a katasztrofális mértékű rombolás és pusztulás szemtanúja lett.




És, hogy hogy került ez a film a látókörömbe?


Őszinte leszek, én régen a természet és ismeretterjesztő filmeken aludtam a legjobbakat. Volt egy pasim, aki nagyon imádta ezeket nézni. Gondolta milyen jó időtöltés lesz ez majd együtt….. hát igen, végül is. :D


Na de jött ez a pandémia mizéria és Dr. Dain Heer ajánlott egy két filmet, hogy nézzük meg. Köztük ezt is. Persze úgy kezdtem, hogy hát ok, DE……

Ám láss csodát nem aludtam el. Sőt végig figyeltem és nagyon érdekes és igazából inkább letaglózó adatokat hallottam a filmben, ill. olvastam, mert angolul néztem magyar felirattal. Több szempontból is jó ez a Netflix. A máskor lustálkodós, időpazarlós filmnézés most már nyelvgyakorlásnak is felfogható. Így egy kicsit megnyugtatom az elmémet, hogy nem is, ez nem úgy van. Most nem semmit csinálok, a nyelvtudásomat csiszolom. :D


Mióta megnéztem a filmet azon gondolkozom, mi kellene ahhoz, hogy én is fákat ültessek, vagy akár erdőbirtokos legyek. Ok, ültettem már fákat, leginkább gyümölcsfákat, de most ezt egy kicsit másképp értem. Érted? :D

Kezdetnek jó lesz egy kicsi is, egy kis cuki, aztán majd szépen gyarapodik tovább.

Milyen király is lenne, ha körbe néznék a kis birodalmamon és csak annyit tudnék mondani, nézd innentől-idáig az én felségterületem és itt az állatok békében élhetnek és mindent, de mindent megteszek azért, hogy megvédjem. Persze jött egy csomó gondolat, hogy miért nem lehetséges, de erre is vannak eszközei az accessnek és nekem is. ;D




Na de térjünk vissza a filmhez.


Nagyon-nagyon tetszik az, hogy mennyire szépen beszél a természetről David, és mennyire fantasztikusan szép felvételekkel és képekkel tarkított összeállítás ez a film.



Elég hatásos képkockákkal kezdődik és később zárul is a film. Az első snittben az ukrajnai lepusztult városban találkozhatunk Attenborough-val. Bemutatva az 1986. április 26-ai cernobili atomrobbanás következményeit, melyért a hibás tervezés és az emberi mulasztás volt a felelős. Bár korábban is láttam már róla képkockákat és akkor sokkal jobban nyomasztott, érdekes módon most valami nyugalom volt evvel kapcsolatban bennem. Elég hatásos képkockák ezek, hogy észrevegyük, hogy mi várható, ha nem változtatunk az életmódunkon, ha nem kezdünk el odafigyelni a jelzésekre. A most még napjainkban alig, bár inkább egyre intenzívebben megmutatkozó természeti furcsaságokra. Gondoljunk csak a kishazánkban a júniusi hatalmas jégesőre, ami júliusban is megismétlődött, a szinte alig, majd hirtelen hatalmas havazásra. Szóval az időjárás már most is elég szélsőséges, és olyan dolgokat élünk meg, ami korábban egyáltalán nem volt jellemző.



áÉS, hogy mennyire szépen fejezi ki magt a narrátorunk erre egy kis példa:

(ám az is lehet, csak én vagyok elalélva tőle)



„Az élőlények világa egy egyedülálló és lenyűgöző csoda, milliónyi növény és állatfaj egyedeinek milliárdjai káprázatos sokszínűségükben és gazdagságukban”


David kihangsúlyozza a biológia sokféleséget. A fajok sokaságának élete egymással összefonódva teremtik meg azt az egyensúlyt, ami biztosítja a fennmaradásunkat. És sajnos mi pont ezt pusztítjuk. Számomra sokkaló számadatokat is megmutat, hogy valójában mennyire csökken az érintetlen vadon területeinek százalékos aránya, hogyan nő a világ népessége, és a légköri széndioxid tartalom. Mikor újra néztem a filmet, hogy írjak nektek róla azt gondoltam, ide teszem nektek egy táblázatba, hogy lássátok ezt a tényleg letaglózó számhalmazt, de most mégis inkább azt érzem, hogy ezt kihagyom.

Ha tényleg kíváncsiak vagytok ezekre a megdöbbentő adatokra, nézzétek meg a filmet. Gyönyörű felvételeken láthatjuk, hogy a fiatal kutató és felfedező, hogyan látta élete elején a természetet, a vadvilágot, és ahogy egyre telt az idő mennyit változott. Egyre nehezebb már egy-egy fajt megtalálni, és egyre könnyebb bejárni az érintetlen területeket.


Megemlíti, azt is, hogy 10.000 éven át egyetlen celziusfokot sem változott az átlaghőmérséklet a Földön. Ez nagyon fontos az élővilág szempontjából, ám most ez is megváltozott. Mára már számunkra is érezhető a felmelegedés. A sarki jégtáblák egyre fogyatkoznak.


Régen az évszakok változása óramű pontossággal érkezett, ez napjainkban a laikusok számára is észlelhető, hogy sajnos már nem így van. Ez a korábban jól kiszámítható időjárás változás tette lehetővé a fejlődést, a mezőgazdaság kialakulását, az emberiség elnépesedést, és a rengeteg technikai fejlődést is.


Érdekes kontrasztokat is bemutat a film. Az 1968-as apollo küldetés startja szemben az 1971-es eldugott új-guineai törzzsel. Az Apolló küldetés során először készültek légi felvételek a Föld bolygóról. Sok emberben ekkor tudatosodott az, hogy nem végtelen a természet, és hogy vigyáznunk kell a Földre. A fejlett fogyasztói társadalom szemben az új-guineai törzs lakóival. Ezek az emberek nagyobb részt vadásztak és gyűjtögettek. Növényekkel táplálkoztak, ritkán ettek húst és egy fenntartható életet éltek




Említést tesz a közép afriakai gorilla vadászok által okozott károkról, és a bálnavadászokról is. Ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy mekkora pusztítást is végzünk. Ennek a pusztításnak az egyik megállító pontja talán az volt, mikor 1978-ban Hawain a púpos bálnák gyászos énekét sikerült hangfelvételen rögzíteni és ezt a nagyvilágnak is megmutatni. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy végre az emberek ne csak húsként, olajként, vagy gyógyszer forrásként tekintsenek az állatokra, hanem érző lényekként.


Megmutatja az esőerdők területeinek drasztikus csökkenését, és azt is megemlíti, hogy bizony mennyire fontos szerepe van ezeknek a növényeknek és állatoknak a fennmaradásunkban.


Természetesen kitér a felelőtlen halászatra, és az óceánokban okozott károkra is.


Ezt az adatot viszont mindenképp szeretnék veletek megosztani.

Nekem leesett az állam tőle.



„A földön élő emlősök összsúlyának harmadát mi tesszük ki, további 60%-ot pedig a fogyasztásra tenyésztett állatok. A maradék, az egerektől a bálnákig csak 4%.”


Itt nem ér véget minden, bemutat egy lehetséges jövőképet is, ha a jelenlegi életvitelünkön nem változtatunk mi várható. Háááááát ………. Nem túl rózsás, ha finoman szeretném kifejezni magam.


Imádom azt, ahogy ehhez is mennyire higgadtan áll hozzá és optimistán. Milyen szépen fogalmaz ismét. Nézzétek csak:



„Most megvan a lehetőség, hogy létrehozzuk a tökéletes otthont magunk számára, és helyrehozzuk a gazdag, egészséges és csodálatos világot, amit örökötünk.”



És, hogy mit tehetünk?


„Igazán nem bonyolult.”


„Meg kell tanulnunk hogyan működjünk együtt a természettel. Hogyan halásszunk úgy, hogy a halállomány is gyorsan felépüljenek és miként használjunk erdőinket fenntartható módon. Meg kell tanulnunk azt, hogy hogyan nyerjünk hasznot a földből úgy hogy az segíti, mintsem kárára válik a vadvilágnak.”


Globális szinten összefogva egy-két dolgon változtatva újra az a csodás, sokszínű élővilág életre kelhet, ami alig 100 évvel ezelőtt volt. Hát akkor miért ne tennénk is érte? Én szeretném, ha majd egyszer az én gyerekeim és az unokáim is látnák még a bolygónk csodálatos élővilágát teljes pompájában.



Hogy ez mennyire lehetséges? Bemutat olyan országokat, területeket, ahol már kicsiben elkezdték és bevezették a változásokat, és azt is megmutatja, hogy a természet valóban újraéled. Tehát van remény, nincs lehetetlen. CSAK TENNÜNK KELL ÉRTE!




Ha mindez nem volt elég meggyőző, hogy megnézzétek a filmet, nézzétek meg az előzetest:




És egy utolsó érdekesség. Mennyire szépen látszik, hogy a technika is mennyit fejlődött az évek során, hogy mennyivel szebbek, élethűbbek a felvételek, amiket a természetről készítettek "régen" és napjainkban. :)

35 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comments


bottom of page